Keresztény misztikus

A korábbi bejegyzésekben János evangéliumának főbb történéseiről volt szó, amelyekből összességében kiderül, hogy a leírtak megfeleltethetők az átistenülés misztikus folyamatának. Az alábbi következtetések még teljesebbé tehetik a képet, de mindenekelőtt érdemes megismerni az előzményeket . Minden esetben beazonosítható az eggyé válás személyes folyamata a leírtakkal? Az adott életszakaszban valószínűleg csak nehezen ismerhetjük fel, hol tartunk az Istenhez közeledés útján. János elmesélésében Jézus élettörténete az emberi szellem és lélek fejlődését kódolva, mintegy felülről mutatja be. Az ember és a Teremtő között vezető ösvényen az akadályokat kerülgetve és a buktatókon átjutva legtöbbször csak egy lelkesítő vonzást érzékelünk, ez táplálja akaratunkat. Saját ködünkben haladunk a szürkületből a fény felé, és ezen az úton – különösen az elején – nehéz tájékozódni. Ha figyelmünk fókuszában tartjuk Jézus Krisztus nevét, minden nappal közelebb jutunk Istenhez, és belsőnk fejl...

A negyedik rész előtt érdemes elolvasni az  elsőt , a  másodikat  és a harmadikat . Jézus utolsó beszéde már Isten és az emberi szellem helyreállt kapcsolatára utal. Teljes lényünk átistenülésének folyamatában ugyanakkor még mindig fontos lépések maradtak hátra. Megismétli, a legfontosabb hinni Istenben, hinni őbenne. 👉 Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. (János 14:6) A misztikus hívő számára Jézus Krisztus ekkor kinyitja az eggyé válás kapuját, és azt mondja, aki őt látja, látja az Atyát is. 👉  Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; (János 14:11) Megbonthatatlan kapcsolat alakul ki, amely során már nem az önfejű ember cselekszik, hanem maga Isten viszi véghez akaratát a vele szoros kapcsolatban álló emberen keresztül. Ez már nem az úgy hiszem, meg a de jó lenne időszaka, hanem a biztos megtapasztalásé. 👉 aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szinté...

A harmadik rész előtt érdemes elolvasni az elsőt , illetve a másodikat . Betániában Mária olajjal keni be Jézus lábát. Az asztalnál ül a halálból visszatért Lázár is, és a ház lassan illattal telik meg. A tolvaj Júdás ekkor álságosan azt kifogásolja, hogy az olaj értékét inkább szét kellett volna osztani a szegények között, Jézus ezt azonban elhárítja. Korábban volt arról szó, hogy az épület, legyen az templom vagy ház, az ember testét is jelenti. Az olaj pedig legfőképpen a bőséget szimbolizálja, de még számos olyan jelenségre vonatkozik, amelyet bátran tekinthetünk érvényesnek a misztikus folyamat ezen állomásán. Így jelzi a fényt és a lélek megszentelődésének közeledtét is. Júdás hitünk azon részét jelképezi, amelyik kétségbeesetten ragaszkodik az evilágihoz. Elsőre még logikusnak is találhatnánk anyagias sugallatát, amellyel számon kéri az isteni hatás kézzel fogható eredményeit, szellemünk fókusza mostanra azonban már messze meghaladja ezt a fajta praktikus megközelíté...

Az előző rész itt olvasható. A lombsátrak ünnepének története ismét különös igazságot tár elénk. Jézus testvérei azt tanácsolják, hogy menjen, és mutassa meg tanítványainak a tetteit, hiszen senki sem cselekszik titokban, ha ismertségre vágyik. Nyilvános szereplést javasolnak, amit Jézus elhárít, mondván, hogy még nem jött el az ideje. Később titokban mégis elmegy. Ez a nehezen érthető fordulat leginkább misztikus megközelítésben tisztul le. A hétköznapi módon értelmezett siker és ismertség elutasítása az emberi természetünktől való különbözőséget jelenti, ezek ugyanis az egót kényeztetik és erősítik. A bennünk növekvő isteni eredetű erő azonban teljesen más, mint amit eddig tapasztaltunk, pont ezért nehéz megragadni a lényegét.  👉 Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. (...) Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, és abban nincs hamisság.  (János 7:16-18) Ebben a spirituáli...

Rendszeresen éri az a vád a bibliát, hogy hiányos, szerkesztői fontos részeket hagytak ki belőle, és valamilyen titkos okból a teljes igazságnak csak egy részét tették közzé. Legutóbb például olyan beszélgetésbe futottam bele , amelyben elhangzott, Jézus valójában egy jógi volt, aki beavatást kapott az elveszett, korai éveiben, és Magdalai Máriával való kapcsolata is sokkal több volt, mint a tanítói-tanitványi viszony. Időről időre felbukkannak hasonló, nehezen, vagy egyáltalán nem igazolható összeesküvés-elméletek, táptalajt adva a soha véget nem érő vitának, és a dacos elutasításnak.  Nem venném a bátorságot, hogy megfelelő mélységű kutatói munka híján tudományos alapon közelítsek a témához, ezúttal is csupán az Istennel való eggyé válás áll a fókuszban. Innen nézve viszont minden vita okafogyottá válik, mert kijelenthető, az Új Szövetség mindent tartalmaz, ami támogatja a Mindenhatóhoz való közeledést. A négy evangélium közül is ki kell emelni egyet, amely misztikus szempontból ...

A szédítő magasban végzett akrobatikus mutatvány talán az egyik legjobb hasonlat arra az élethelyzetre, amikor úgy érezzük, hogy bár most még valahogy megvagyunk, a következő pillanatban már a mélybe zuhanhatunk. Egy súlyos betegség, anyagi összeomlás vagy más katasztrófa fenyeget minket, miközben szakadatlanul azon dolgozunk, hogy minden probléma megoldódjon. Törekvéseinket imáinkkal is támogatjuk, de a „sors” mégis évekig, akár évtizedekig a rezgő kötélen billegtet. Ez az állapot bár nem a vég, mégis bizonytalan, kényelmetlen és fájdalmas. Csak egy óvatlan lépés választ el minket a legrosszabbtól. Miért nem oldódik meg a helyzet? Miért nem rendeződnek véglegesen és megnyugtatóan a dolgok, még akkor sem, ha hiszünk? A vallásos megközelítés szerint Isten ilyenkor próbára teszi a hitünket, misztikus nézőpontból pedig ez a mély istenkapcsolat megteremtésének egyik útja. A jelenség analógiája ugyanaz, mint a vízen járásé volt Jézus történetei között. Ha a színfalak mögé nézün...

A betegség diagnózisa meglepetésként ért, véletlenül sikerült felfedezni a tünet nélküli alattomos kórt, de még éppen időben. Mivel nem egy egyszerű nátháról volt szó, azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy szükség lesz orvosi szakértelemre, gyógyszerekre és persze Jézus Krisztusra. Így elsőként csendben hozzá fordultam, irgalmat és gyógyírt kértem. Fohászom később rutinná vált, és láthatatlanul életem mindennapos része lett. Valamiféle válasz is érkezett, egy érzés, amelyből tudtam, hosszú folyamat lesz. Egy-másfél hónap telt el, amikor feltűnt, már jó ideje nem melegíti a szívemet az a jóleső parázslás, amely Jézus Krisztus nevére mindig meg szokott jelenni. Hiányérzetem lett. Mi történt? Az okokat keresve a mondattá bővült, segítséget kérő fohászomat elhagytam, és minden földi szótól megtisztítva, tisztán, csak a Szent Nevével szólítottam meg Őt. Válaszként pillanatok alatt selyembe csomagolta a lelkemet és átmelegített, szeretetteljesen, jótékonyan. A mellkasban ismét megjele...