Bejegyzések

Jézus-ima címkéjű bejegyzések megjelenítése

Égi segítség rövid határidővel

Kép
Olyan spirituális történeteket szeretnék megosztani, amelyek az azonnali égi segítségnyújtásról szólnak, arról, ha kérünk, megadatik. Az esetek hétköznapiak, banálisak, és leglényegesebb részük ezúttal is az emberi szemmel láthatatlan rétegekben húzódik meg. Sok évvel ezelőtti emlék az első, és irodai környezethez kötődik. A monitorral szemben ülök, és úgy érzem, képtelen vagyok megoldani az éppen előttem álló feladatot, pedig azt a meglévő rutinnal már meg kéne ugrani. Valahogy mégsem megy, ami nem alkalmatlanságra vezethető vissza, hanem a rövid határidőre. Először izgalmat érzek, majd ahogy a kétségbeesés hulláma egyre erősebbé válik, a szorítás már a gyomortól egészen a torokig tart. Ilyen helyzetben kértem először isteni segítséget a szakmámban. Mindig is szabálykövetőnek tartottam magam, és ha feladatok adódtak, azokat igyekeztem időre megoldani. Éppen ezért frusztrált, hogy abban az időszakban csak küszködve, bizonytalanul működött az, ami korábban rutinszerű volt. P...

Lebukás

Kép
A következő történet abból az időből származik, amikor folyamatosan a rövid  Jézus-imát , Jézus Krisztus nevét ismételtem magamban. Jókorát hibáztam, mégis ez volt az első alkalom, amikor megtapasztaltam a Szent Név védelmét. Az eset nem most történt, sorállományú katonaként szolgáltam egy laktanyában, valamikor a 90-es évek első felében. Diplomásként írnok lettem, térképeket rajzoltattak velem, táblázatokat vonalaztam, és persze kávét főztem a tiszteknek meg az öreg katonáknak. Sok-sok kávét. A munkahelyem egy tiszti épület volt, ahová hétvégén is átmentem, mert nehezen viseltem a körletben uralkodó légkört.  Egyik alkalommal öregek - akiknek néhány hónapjuk lehetett a leszerelésig - tértek be hozzám egy kávéra, meghogy kérnének még valamit. Elővettek egy fényképezőgépet, és azt mondták, szeretnének bemenni a parancsnoki szobába, ahol készítenének magukról néhány képet.  Érdemes tudni erről az időszakról, hogy a laktanyákat a ...

A jó sorrend

Kép
Az embernek ideális esetben három fő törekvése van, és pontosan ebben a sorrendben: 1. Szeresd Istened! Hívd, és válj vele eggyé! Így élhető meg a Lélektől való újjászületés, ami minden további kiindulópontja.  2. Ismerd meg önmagad! Persze, fogadd el külső és belső adottságaidat, de légy tudatos, urald magad és fejlődj! A mindennapos tapasztalatok és élmények mélyítik a tudást.  3. Állj helyt a világban! Akkor ugord át a lécet, ha elé érsz. De akkor tedd bele minden tudásod! Legyen szó tanulásról, munkáról, pénzről, kapcsolatokról. A tapasztalat bölcsességé válik, és minden a helyére kerül. Téged pedig áthat a békés derű.

A gyakorlat

Kép
Mint az a korábbi bejegyzésekből kiderült, keresztény misztikusnak tartom magam, aki  Jézus   Krisztust hívja. Lehetőleg magamban ismétlem a Nevét, hangosan csak ritkán, egyszerűen azért, mert nem tartozik másra. Ha össze kéne adni, hogy ez a gyakorlat mennyi ideig tart naponta, úgy fél és két óra között jönne ki, attól függőben, mennyire zsúfolt az adott időszak.  Kezdetben próbálkoztam hagyományos meditációval, vagy keresztény szóhasználattal, szemlélődéssel is. Egy csendes, nyugodt környezetben elcsendesedve ülve bizony erősebb a hatás, ami szinte kimossa a tudatot, de végül mégis az előbbi tűnt praktikusabbnak, mert a cél nem egyfajta révülés, hanem jelen lenni a mindennapokban, és úgy fejlődni.  Ajánlják a Név kimondásának/gondolásának légzéshez igazítását is, de nem tapasztaltam előnyösnek ezt a módszert, amiről itt olvashatsz . Amúgy is, a legkisebb sejtektől a gigantikus galaxisokig mindent kigondoló és létrehozó Isten evilágon túli, ezé...

Támadás

Kép
Ezt a történetet évtizedekkel ezelőtt éltem át, de emléke mélyen bevésődött a lelkembe.  Egy este, amikor lefeküdtem, mint mindig, gondolatok kavarogtak a fejemben, de már éreztem az álom kellemesen zsibbasztó közeledtét. A ház és az utca is elcsendesedett, minden nyugodt volt. Hirtelen egy érzés kerített hatalmába: nem vagyok egyedül! Egy jelenlétet éreztem a közelemben, ami szinte azonnal támadásba lendült, és erőszakosan próbált meg beférkőzni az elmémbe. Valójában már bent is volt. Bántóan feszíteni kezdett, határozottan éreztem, uralmat akar felettem. Közben soha azelőtt nem tapasztalt hangot hallottam, mintha egy beszédet mesterségesen lassítottak volna le, az egész hátborzongatóan mély és érthetetlen volt.  Ebben az időben Jézus Krisztus nevét ismételgettem, és most is önkéntelenül hívni kezdtem. GGRRRROOOÁÁÁMMM… Jézus Krisztus, Jézus Krisztus… VVÁÁOOOÁÁÁFFF… Jézus Krisztus, Jézus Krisztus… RROOUUUÁÁÁVV… Jézus Krisztus, Jézus Krisztus… Görcsbe rándultam, ne...

Előzmények

Kép
"Zoli, veled bármilyen jó is történik az életedben, az belülről jön majd".  Ezt mondta egyszer régen egy asztrológus ismerősöm, miután megnézte a horoszkópom. Persze mondott mást is, melyek többsége nem jött be, ezt azonban nagyon eltalálta, amit később igazoltak az események. Gyerekkoromban sokszor úgy éreztem, hogy csak ki kell mondani, és bármit elérhetek, de mint a legtöbben, én is felnőttem. Húsz éves lehettem, amikor akadozni kezdtek a dolgok, keserű hiányérzet jelentkezett. Mit tehetnék? - kérdeztem. Mivel inkább befelé forduló ember voltam, befészkelte fejembe a gondolat: a világot nem tudom megváltoztatni, meg kell hát változtatnom saját magam. Kezdtem az étkezéssel, és vegetáriánus lettem. Összességében nem volt haszontalan, az viszont frusztrált, hogy lefogytam. Megjegyzem, mindíg is vékony gyerek voltam, viszont az végtelenül stresszelt, amikor rokonok, barátok azzal fogadtak, hogy "Te fogytál?" Biztosan nem csináltam valamit jól, de annyi bizt...