Keresztény misztikus

Hiába próbálkoztam hosszasan, nem ment. Sokszori nekifutásra sem sikerült tartós eredményt elérni, valahogy nem működött az egész. Aztán egyszercsak nem volt tovább, akkora veszteség alakult ki, néha erkölcsileg, néha érzelmileg, néha pedig anyagilag, ami pontot tett a folyamat végére. Szép kis kaland volt, tele tanulságokkal, hol jó, hol kifejezetten rossz döntésekkel, de az élet azt diktálta, ennyi volt, bármi történt is, a mínuszos végeredményt el kell könyvelni.  Aztán a maga módján csend lett, egy olyan időszak következett, melyet egyfajta légüres térnek is tekinthetünk, az érintett életterületen konkrétan semmi nem történt, még a fű sem nőtt. Majd elkezdődött egy új nap, majd a sokadik, és valami mégis megváltozott. A változással pedig a maga tökéletes természetességével felbukkant a megoldás. A darabok már összeillettek, minden működőképes lett.  A fentiekben leírt, szándékosan kilúgozott és minden konkrétumától megfosztott példa személyes tapasztalatokon alapul, a minta sokszor

Háború, válság, járvány vesz körbe minket, és az idő múlásával - legyen szó évekről, vagy akár évszázadokról - a helyzet valahogy nem lesz jobb, legfeljebb minden kicsit átalakuk, modernebb köntösbe kerül. A mindennapokban őrlődve Isten jósága sokakban megkérdőjeleződhet, egy dologban azonban biztosak lehetünk, Ő nem változik, ugyanaz marad, aki volt. Íme néhány támpont, amely egyértelműen arra utal, hogy a soha senki által nem látott Isten ember által is felfogható tulajdonsága a jóság.  👉 A jótékony szabályszerűség A mai napig lyukasak a világ keletkezéséről és az élet létrejöttéről szóló teóriák. Ugyanakkor kétségtelen, a világegyetem fennáll és létezik, teszi ezt a "saját" szabályai szerint, melyeket legfeljebb most még nem értünk teljesen. Ha egy kicsit szűkebbre húzzuk az optikát, látjuk, bolygónk életet hordoz magán, táplál, ellát, és a kialakult elővilágnak folyamatos lehetőséget biztosít a fejlődésre. Azt elfogadhatjuk, hogy a tökéletesen semleges anyagi