Túlélni a közelgő klímakatasztrófát

📌 Olyan szélsőségek jönnek, amikhez képest semmiség, hogy nemrég a nyár közepén 19 centis jégdarabok hullottak Olaszországban.

📌 Az lesz a következmény, hogy az északi félgömb összességében lehűl. A Brit-szigetek térségében és Skandináviában 6-8 fokos lehűléssel kell számolni éves átlagban, ez télen 12-14 fokos is lehet.

📌 A Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2–3 fokkal hidegebb lesz. (...) Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk (...) Trópusi klímánk lesz nyáron, és sarkvidéki klímánk télen. 

A fenti mondatokat egy nemrég közzétett nemzetközi tudományos kutatás alapján mondta egy magyar meteorológus, aki szerint életünk hamarosan visszavonhatatlanul megváltozik, és az évezredek óta megszokott éghajlati viszonyok néhány tíz év alatt átalakulnak. Már most is tart ez a többé-kevésbé lappangó folyamat, de hamarosan mindenki által láthatóvá válik, és szó szerint a bőrünkön érezzük majd. 

Sem a távoli, sem a közeljövő nem kecsegtet túl sok jóval: szárazság, szomjúság, éhezés, élhetetlen földrészek, ugyanakkor özönvízszerű esőzés, áradás, fagy, az életkörülmények drámai romlása és a mindent felkavaró modernkori népvándorlás, nagyjából ezekkel kell számolni. És ez a dráma már az ajtónkhoz ért, hogy lassan lenyomja a kilincset, és ránk nyissa a nagybetűs VÁLTOZÁST. Többeket ez mégsem ér váratlanul, hiszen sokszor olvasták már:

👉 Amikor pedig háborúkról és háborús hírekről hallotok, ne rémüljetek meg: ennek meg kell történnie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, mindenfelé földrengések és éhínségek lesznek: ez csak a vajúdás kínjainak kezdete. 

A klímaszorongás, napjaink divatossá vált kifejezése joggal jelent meg a közbeszédben, egyénileg és társadalmi szinten is borússá színezve a jövőt. 

A korábbi blogbejegyzések között található egy erősen utópisztikus írás, amely a Miatyánk alapján azt fejtegeti, mi történne globális szinten, ha a földön élő többmilliárd ember egyszerre hívná magában Jézus Krisztust, hogy a válaszul érkező Szentlélek által átalakítva képes legyen befogadni Őt, illetve a Teremtő Istent. Az egyéni változás társadalmi szinten is megjelenne, amely természetes módon változtatná meg világunkat egyfajta Aranykort idézve elő. Az okfejtés azonban nyilvánvalóan elméleti, az esélye mintegy nulla, hiába hozzáférhető az információ, a tű fokán kevesen jutnak át. 

👉 Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.

Akkor mégis mit tehetünk, ha már elindult a görgeteg? - merül fel joggal a kérdés. Erre is van azonban ígéret, amelynek köszönhetően a helyzet nem kilátástalan. 

👉 Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és én megdicsőíttetem őbennük. Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! (...) Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.

A védelem, vagy beszéljünk egyfajta védőernyőről, pajzsról, mindenképpen érezhető kell hogy legyen. A már említett Miatyánk-értelmezés egyéni részének lényege ugyanis az, hogy ha szellemben és lélekben eggyé válunk Jézus Krisztussal, minden biblikus kijelentés, feltétel és ígéret teljesül. Így ez a részlet is:

👉 Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. 

Bármit is hoz tehát a jövő, a fentiek és a megélhető tapasztalat szerint joggal bizhatunk abban, hogy a teher senki számára nem lesz nagyobb annál, mint amekkorát elbírnak a vállai. Ennek egy feltétele van csupán: nem szabad elveszíteni a fókuszt, a Szent Nevet, ami mindennek a kezdete és alapja. Jézus Krisztusnak és általa a Teremtő Istennek jelen kell lennie és ki kell teljesednie bennünk, csak így lehetünk védettek. Mert lehet bármekkora vagyonunk, lakhatunk bárhol és rendelkezhetünk bármilyen biztosítással, csak Isten lehet tökéletes védelmezője személyes életünknek, az emberiségnek és szülőhelyünknek, a Földnek.