Kis húsvéti csoda

Ismerősöm mindig is dolgos, aktív életet élt, és még most, nyolcvan felett sem változott az életmódja. Szívesen segít másoknak, nyugdíjasként önkéntes templomi munkát végez, és bő egy hónappal ezelőttig szinte megállíthatatlannak tűnt. Azon az esős napon is éppen sietett valahová, amikor egy utcai lépcsőn egy óvatlan pillanatban megcsúszott és térdre esett. Nyilalást érzett az ütés után, lassan feltápászkodott, majd hazabicegett. A térdsérülés miatt szivárgó vér pillanatok alatt eláztatta a ruhája egy részét. Mivel az otthoni borogatás nem segített, és a fájdalmai sem szűntek, előbb a körzeti orvosnál, majd hamarosan egy röntgengép alatt találta magát. Nem tört el semmi, hangzott a megnyugtató diagnózis, és fájdalomcsillapítókkal, kenőcsökkel felszerelve a négy fal között kezdhette meg a felépülési folyamatot, ami valahogy nem akart a végére érni. Sérült lába állandóan sajgott. Internete nincs, igy nem maradt más neki, mint a rádiózás, egy kis tévézés, olvasás és sok ima. Hetek múltak, és úgy gondolta, elég erős és bátor már ahhoz, hogy Nagypénteken templomba menjen. A csonka misét ezúttal - sok év után ismét - olyannak élte meg, mint amilyennek mindig is elképzelte, nem kis részt köszönhetően a szertartást vezető új és lelkes papnak. Könnyekig hatódott. Másnap, Nagyszombaton aztán saját maga is megdöbbent a változáson: eltűnt a térdéből a fajdalom, mintha soha nem is lett volna. Amikor erről mesélt, még óvatosan, de már fájdalom nélkül közlekedett.

A fent leírtak mindössze csak egy részét képezik ismerősöm teljes történetének, de már ennyi is jól mutatja, jöhet bármilyen szenvedéssel teli időszak, az isteni beavatkozás nyomai bármikor elénk tárulhatnak. 

Tanulságként két következtetést mindenképpen érdemes levonni. Elsőként leszögezhetjuk, hogy irgalomban részesülni nem kortól függ, az bármelyik életszakaszban bekövetkezhet. Másodszor pedig: ne panaszkodjunk feleslegesen! Ha magunkon túltekintve próbáljuk vizsgálni az eseményeket, rájöhetünk, hogy sokszor nem a szorongató időszak, és az ott megélt szenvedés a legfontosabb, hanem maga a szabadulás. Amikor a keserű érzést egyszer csak felváltja a megkönnyebbült mosoly. Mert Isten másként viszonyul az időhöz, egyszerre látja a múltat, a jelent és a jövőt, az okot és az okozatot. Gyakran talán épp azért köszönt ránk kellemetlen időszak, hogy megéljük, milyen abból kijutni, milyen a kín után megkönnyebbülést érezni, és a sötétségről a fénybe érni. Ez az igazi élettapasztalat. 

👉Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra.