Ég és föld koldusai

A meghatározhatatlan korú hölgy rendszerint újságot kínál a kereszteződésben, az út széléről szólítja meg a lámpánál várakozó sofőröket. Arcát nem gyötörte meg túlságosan az élet, mosolyog, ahogy a másik szemébe néz, de amint megszólal, a hangjából már kihallható keserű élettapasztalata. Régen nem ezt képzelte el magának, mégis igy alakult. Egy másik helyen már súlyosabb látvány fogad. Valamilyen ki nem kezelt betegség és az alkohol uralja a kéregetőt, le sem tagadhatná. A társadalom legnehezebb sorsú tagjai közé tartoznak, nem egy közülük az utcán húzza meg magát, szinte semmilyük nincs, csupán kanyargós sorsuk, amellyel viszont minden nap meg kell küzdeniük. Nem könnyű feladat. Sokuk rettentő fizikai állapotban van, melyet néhányuknál terhelt szellemi állapot kísér. A társadalom számkivetett tagjai ők, mindenki egy kicsit más, személyes okból. Hiába mindenféle szociális védőháló, a szemünk előtt élnek, drámájuk azonban nem csak napjaink tünete, minden korban, minden társadalomban voltak nincstelenek. Életük most is mások szánalmán és segítőkészségén múlik, az aprókon, az ingyen ételen és a menhelyen. 

A felnőtt élet része az egzisztenciális és pénzügyi kihívások kezelése, függetlenül a vagyon nagyságától. Egy család anyagi helyzetének fenntartása, a személyes szabadság biztosítása, vagy a vállalkozói hajlam kiélése mind-mind pénzt igényel. Felmerülhet a kérdés, vajon a hétköznapi emberek rémképéről, annak önként vállalt állapotáról szól az ismert szövegrész?

👉 Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem! Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába. (Máté 19:21-23)

Természetesen nem az önkéntes nincstelenségben rejlik a boldogság kulcsa. Mint szinte mindennek az életben, ennek is van egy isteni és egy emberi megközelítése. Utóbbi felől nézve a csőd, a rengeteg kifizetetlen számla, az anyagi leépülés olyan stressz okozója lehet, amely bárkit képes meggyötörni és súlyosan megbetegíteni. De ha még nem is jutott el valaki erre a szintre, önként vállalni egy olyan állapotot, amely csak karnyújtásnyira van az egzisztenciális katasztrófától, vakmerő és felelőtlennek tűnő döntés. 

Igen ám, csakhogy létezik egy szellemi megközelítés is. Az emberi élet leglényegibb feladatának az Istenhez való visszatérést kellene tekinteni, és aki a keresztény ösvényen halad, annak Jézus Krisztus erősödő hatása megkerülhetetlenné válik. A dolgok általunk, de az Ő akarata szerint haladnak tovább. 

👉 Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mit öltsünk magunkra? Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. (Máté 6:31-33) 

A lényeg az elmében keresendő, hogy mi körül keringenek gondolataink, mire koncentrálunk, mi van ránk a legmeghatározóbb érzelmi hatással. El kell hinnünk, a nehéz időszakok ellenére is jó kezekben vagyunk, ha szellemünket elsősorban az isteni jelenlétet hordozó Szent Név tölti ki. Ilyenkor fizikai katasztrófa csak és kizárólag valamilyen isteni döntésre érhet minket, de az is csak oly módon, hogy az szellemi értelemben véve a hasznunkra váljon. A lelki, érzelmi nyomor, a gyötrelem, a megalázó helyzetek vég nélküli sorjázása, és főként elménk leépülése nem tartozik ezek közé. Ezt támasztja alá a Miatyánk-ima misztikus értelmezése is, ha eggyé válunk Jézus Krisztussal, megvalósul az az istenkapcsolat, amelynek része a kérés: 

👉 Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, (Máté 6:11)

Ez viszont nem a dőzsölő felhalmozásról szól, hanem az elegendőről és a biztonságosról. Így már bátran vállalható az olyan küldetés, melynek feltétele, hogy 

 

👉 Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, második ruhátok se legyen! (Lukács 9:3)

 

Az Istennel egy Jézus Krisztus belső megjelenésével többek leszünk, mint azelőtt voltunk. Az eggyé válás során befogadunk egy olyan végtelen szellemi hatalmat, amely nagyobb nálunk, és amelynek jelenléte az élet minden dimenziójára kihat. Átélhetővé válik, hogy míg mi eleget teszünk a hétköznapi feladatainknak, addig láthatatlan erők kezdenek dolgozni értünk észrevétlenül, az isteni jóság és gondoskodás egyik megtapasztalható hatásaként. Ebben a misztikus értelmezésben válik igazán érthetővé például az első csodás halfogás esete.

 

👉 Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálóitokat fogásra! (Lukács 5:4)

👉 Amikor ezt megtették, olyan sok halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik. (Lukács 5:6)

 

Majd a továbbiakban a kenyérszaporítás csodája is valóságos élménnyé érhet az emberben.

 

👉 Jézus pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. (Márk 6:41)

 

👉 Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak. (Márk 6:44)

 

További fontos tapasztalat, hogy a legtöbb esetben, mint például a híres első, Kánai mennyegzőn lejegyzett csodatételben is, egyfajta szükséghelyzet alakulhat ki.

 

👉 Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk. (János 2:3)

 

👉 Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: Minden ember a jó bort kínálja először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig mostanáig tartogattad a jó bort. (János 2:9-10)

 

Az események a való életben sosem öncélúak, és sokszor nem is a kedvünk szerint alakulnak. Olyan láncolatba rendeződhetnek, amely során már nem lesz B opció, és a konfliktus feloldásának valahogy meg kell történnie. Mindez azért, hogy a szemünk előtt nyilvánulhasson meg Jézus Krisztus jelenléte és hatása. Ne gondoljunk azonban valami látványos mutatványra, ugyanis legtöbbször a dolgok a maguk természetességében mozdulnak el a megfelelő irányba úgy, hogy a fordulatot egy külső szemlélő talán észre sem veszi. Mindezek csodálatos példái a szellem hatalmának, annak, amelyik elfogadja és megéli az isteni hierarchiát, azt a világrendet, amelynek az ember számára értelmezhető csúcsán Jézus Krisztus található.