Visszhang az égből 1.

Vannak olyan mondatok és képek, amelyek nem tárják fel jelenésüket egyszerre az ember előtt. Inkább úgy viselkednek, mint a hajnal fénye, eleinte csak sejtetnek, majd lassan láthatóvá teszik azt, ami addig rejtve volt. Egyszer biztosan eljön az az idő, amikor az ilyen gondolatok belső tapasztalattá érnek a misztikus úton haladó emberben, és az élet rajzolatává válnak. 

– Amikor Jézus Krisztus nevét ismétled magadban, egyszer csak érzékelni kezded az isteni visszhangot.

– Az átistenülés megmutatja, mi történik bennünk Isten kegyelme által, a Hegyi beszéd pedig arról szól, hogyan néz ki ez kívülről az ember életében.

– A boldogságmondás, az ellenség szeretetének parancsa, a megbocsátás, a szelídség mind annak a belső állapotnak a leírása, amely az átistenülő emberből fakad. 

– Az ember Isten képmására teremtetett, de a hasonlóság kibontakozása egy folyamat.

– Amikor kimondod Jézus Krisztus nevét, akkor nemcsak kinyílik egy bezárt ajtó, hanem kiderül, hogy az mindig is fényből volt.

– A kereszt egy olyan híd az ég felé, amelyen áthaladva ráébredünk, Isten már régóta felénk jött.

– A feltámadás egy új élet kezdete, és annak felismerése, hogy az élet sosem hagyott el minket. 

– A Szentlélek nem idegen tüzet hoz, hanem azt a parazsat lobbantja fel, amelyet Jézus Krisztus neve rejt bennünk.

– Jézus Krisztus neve olyan kulcs, amely nem kívülről nyitja ki az ajtót, hanem belülről ébreszti fel a ház lakóját.

– Amikor Jézust követed, visszaérkezel oda, ahol Isten már régóta vár.