Hinni a Névben

Ráncot húzó lelkifurdalás,
Űrt hagyó rettentő vágyódás, 
Még látom a rémlény vigyorát, 
Majd szemembe szórja parazsát.

Vakság és nyálkás, undok falak,
Miket kezem lassan tapogat.
Elmémben sikító fájdalom
Szakítja ketté kínzó álmom.

Legyőzhetem e világ urát,
Mely lemarja lelkem bársonyát?
Vérem szennyezi, hogy érezzem,
Csak úgy élhetek, ha vétkeztem.

Futnék, de rabigám leláncol, 
Rohannék, míg lábam csak táncol.
Sorsom, hogy megtanuljak tűrni,
De börtönőröm nem fog győzni.

Hisz ismerem neved, TELJESSÉG,
Szavakban rejtőző fényesség.
Boldogan élek a tudattal,
Megszűnik harcom a halállal.

Szívemben áradó boldogság,
Elmémben harsogó víg zsongás,
Becsukom szemem, s téged látlak,
Míg élek, csak várlak, csak várlak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A mennyei építőmester

Ítélet más vallások felett

Nehéz idők megértése