A láz

A Nevek rossz és felesleges kombinációja már aznap levertséget okozott, és estére magas lázam lett. Íme egy újabb történet arról, hogyan hathat mindaz, amit gondolatainkkal megidézünk, mert ebben az esetben is meglett az eredménye a helytelen szellemi erőfeszítéseknek. Mindez évekkel a Covid-járvány előtti időkből. 

Mint olyan sokszor, ezúttal is türelmetlen voltam, és szerettem volna még "hatékonyabbá" tenni a szellemi munkámat. Kíváncsi voltam, milyen istennevekhez társítottak még kedvező hatást az emberiség történetében, hátha mindez a hasznomra válhat. Most nem szeretnék konkrét példákat felhozni, azt meg a legkevésbé sem tenném, hogy leírom azt a névsort, amit magamban ismételgetni kezdtem. Annyi elég hozzá, hogy körülbelül öt-hat szerepelt benne különböző kultúrákból. Reggel elkezdtem a szellemi munkámat, és kezdetben nem tapasztaltam gyanús jeleket. Nem vesztem össze senkivel, nem voltak felesleges, előzmény nélküli konfliktusok, olyan volt, mint egy szokásos nap a sok ezerből.
 
Délután azonban már egy kissé levertté váltam, estére pedig megérkezett a láz, amely rögtön 39 fokkal kezdett tombolni. Akkor még ismételgettem magamban a rossz "mantrámat", de már csak csekély lelkesedés volt mögötte.

A nyomasztó, lázas éjszaka meghozta a rémálmokat is, és reggelre elég nyomorultul éreztem magam. Másnap nem munkába, hanem a körzeti orvoshoz vezetett az utam. Vírusfertőzés - hangzott a diagnózis. 

A gyötrelmes ébredés azonban nemcsak rossz közérzetet, hanem elhatározást is hozott, elengedtem az általam nevekből összeállított szellemi szörnyeteget, és visszatértem ahhoz a Szent Névhez, amely mindig is hivogatott. Semmi más nem kellett. Napközben már jelentősen javult a közérzetem, így nemsokára ismét munkába állhattam, sokkal hamarabb, mint ahogy az egy vírusfertőzés után megszokott. Ez utóbbi meg is lepte akkori kollégáimat. Ezt követően sokáig egyáltalán nem betegeskedtem.

Fontos megjegyeznem, hogy keresztény misztikusnak tartom magam, mert folyamatosan Jézus Krisztus nevét ismétlem. Ha azonban továbbra is hívnám más kultúrák isteneit és szellemi erőit, ezt már nem mondhatnám el magamról, de ez a legkevesebb. Abban is biztos vagyok, hogy az ilyen erőlködésnek garantált egészségkárosodás lett volna a vége, ha egyáltalán ezt hosszú távon túl lehet élni. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

János evangéliuma 1.

Kép
Rendszeresen éri az a vád a bibliát, hogy hiányos, szerkesztői fontos részeket hagytak ki belőle, és valamilyen titkos okból a teljes igazságnak csak egy részét tették közzé. Legutóbb például olyan beszélgetésbe futottam bele , amelyben elhangzott, Jézus valójában egy jógi volt, aki beavatást kapott az elveszett, korai éveiben, és Magdalai Máriával való kapcsolata is sokkal több volt, mint a tanítói-tanitványi viszony. Időről időre felbukkannak hasonló, nehezen, vagy egyáltalán nem igazolható összeesküvés-elméletek, táptalajt adva a soha véget nem érő vitának, és a dacos elutasításnak.  Nem venném a bátorságot, hogy megfelelő mélységű kutatói munka híján tudományos alapon közelítsek a témához, ezúttal is csupán az Istennel való eggyé válás áll a fókuszban. Innen nézve viszont minden vita okafogyottá válik, mert kijelenthető, az Új Szövetség mindent tartalmaz, ami támogatja a Mindenhatóhoz való közeledést. A négy evangélium közül is ki kell emelni egyet, amely misztikus szempontból ...
További információk

Az Ég szerelme

Kép
Felébredtem éjszaka. Még fekszem, de már Őt hívom magamban. Majd eszembe jut, a legnemesebb művészeti alkotások mind Őrá emlékeztetnek, és a legjobb festmények, szobrok, zenék, regények ereje abban rejlik, hogy a színek, formák, dallamok és mondatok katarzist okoznak valahol legbelül. De ezek csak lenyomatok, és most mindet óvatosan félretolom, mert nincs szükségem rájuk, a katarzis forrása bennem él. Ekkor egy könnycseppet érzek meg a szemem sarkában. Felébredtem éjszaka , és ismét a nevén hívom, csak most egy kicsit másként. Nem magam találtam ki, Ő ajánlotta, hogyan tegyem. Ehhez nem kellett szólnia hozzám, egyszer valamikor útmutatót kértem Tőle, és a gondolat idővel megjelent a fejemben. Így szokta. Leírhatnám, mi az, mert nem titok, most azonban ezt még nem teszem. Majd egyszer. Felébredtem éjszaka. Olyan érzés fog el, mintha a lelkem zsongító illatú, tüskék nélküli, dús rózsaföldön járna, miközben a talpam minden lépésnél bársonyos talajhoz ér. Érzem, hogy a széleke...
További információk

Az önátadás jutalma

Kép
A betegség diagnózisa meglepetésként ért, véletlenül sikerült felfedezni a tünet nélküli alattomos kórt, de még éppen időben. Mivel nem egy egyszerű nátháról volt szó, azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy szükség lesz orvosi szakértelemre, gyógyszerekre és persze Jézus Krisztusra. Így elsőként csendben hozzá fordultam, irgalmat és gyógyírt kértem. Fohászom később rutinná vált, és láthatatlanul életem mindennapos része lett. Valamiféle válasz is érkezett, egy érzés, amelyből tudtam, hosszú folyamat lesz. Egy-másfél hónap telt el, amikor feltűnt, már jó ideje nem melegíti a szívemet az a jóleső parázslás, amely Jézus Krisztus nevére mindig meg szokott jelenni. Hiányérzetem lett. Mi történt? Az okokat keresve a mondattá bővült, segítséget kérő fohászomat elhagytam, és minden földi szótól megtisztítva, tisztán, csak a Szent Nevével szólítottam meg Őt. Válaszként pillanatok alatt selyembe csomagolta a lelkemet és átmelegített, szeretetteljesen, jótékonyan. A mellkasban ismét megjele...
További információk