Keresztény misztikus

"Nem hiszek benne!" Ezt az ismerősöm mondta, mikor egy már kialakult rendkívül feszült élethelyzet megoldásairól beszélgettünk, és szóba hoztam, hogy érdemes lenne "fentről" is kérni a segítséget. A részletek taglalása nélkül ennyiből is nyilvánvalóvá válik a hétköznapi ember dilemmája Istennel kapcsolatban. Vajon kinek kellene először nyitnia a másik felé: Istennek, hogy aztán egy csoda után elhiggyük létezését, vagy elsőként nekünk kell térdre ereszkedve a figyelmünket felé fordítanunk?  A helyzet tisztázásához érdemes leszögezni a nyilvánvalót: Isten nem evilági, örök, abszolút, tökéletes, mindentudó és mindenható. Létrehozta és fenntartja a világmindenséget a legnagyobbtól a legkisebbig. Megalkotta az embert, akit önálló tudattal és szabad akarattal ruházott fel, hogy azt kezdjen magával és a rábízott világgal, amit akar. És mostanra már csak pont ennyi maradt meg. Élünk, illetve visszaélünk lehetőségeinkkel, és ahogy természeti környezetünket, úgy ...

A legtöbb vallásban közös, hogy el akarnak jutni Istenhez. Áldozatokat mutatnak be, gyakorlatokat végeznek, hogy kapcsolatba léphessenek a természetfelettivel. Ez mindegyikre jellemző, kivéve a kereszténységet. A kereszténység az egyetlen, amely szerint nem nekünk kell eljutni Istenhez, Ő jutott el hozzánk Jézus Krisztusban. Erről  egy hazai egyházi vezető  beszélt röviden összefoglalva a keresztény hit lényegét. Majd úgy folytatta: - Minden vallásalapító arról beszélt, hogy hogyan lehet eljutni Istenhez. A buddhisták is, a mohamedánok is, a zsidók is. A keresztények viszont azt hirdetik, nem kell eljutni, Isten jött el hozzánk, csak találkozni kell vele. Itthon százezrek gondolkodnak hasonlóképpen, szerte a világban sok-sok millióan. A keresztény egyházak hívői számára jelenleg nem igazán alternatíva az Istennel való eggyé válás lehetősége. Az összkép azonban nem ilyen egységes, mert míg egyrészt határozott vélemény, hogy az Istenhez közeledés nem jelenti egyben a megism...